A Kiotói Jegyzőkönyv és a magyarországi erdőírtás
Az érvényben lévő Kiotói Jegyzőkönyv csak az üvegházhatású gázok kibocsátóit érinti, de figyelmen kívül hagyja az veszélyes gázok elnyelőit. Nem teszi érdekeltté az aláírókat erdeik megtartásában. A magyarországi erdők védelme sürgős intézkedéseket kíván
A Kiotói Jegyzőkönyv célul tűzi ki, hogy 2008 és 2012 között az aláíró országok az üvegházhatású gázok (ÜHG) ipar általi kibocsátását az 1990. évihez képest 5 százalékkal csökkentsék. Ám a jegyzőkönyv figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy 1990 és 2012 között a Föld erdeinek területe - a FAO adatai szerint - előreláthatóan mintegy 5,4 százalékkal csökken, ezzel együtt kevesebb mennyiséget tudnak elnyelni az üvegházhatású gázokból.
A tavaly Magyarországon érvénybe lépett XV. Törvény, hasonlóan az ÜHG-k kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló, többi EU tagállamban napvilágot látott, törvényhez, célul tűzi ki, hogy „a Magyar Köztársaság csökkentse az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatát”. Ennek megfelelően „kibocsátási engedély” kiadásához kötik az ÜHG kibocsátását. Magyarország, az egyezmény aláíróihoz hasonlóan bizonyos ÜHG kibocsátási kvótát kapott, amelyet engedélyek formájában feloszt az ipar legnagyobb ÜHG kibocsátói között: a legtöbb gázt kibocsátók kapják a legnagyobb kvótát, bizonyos légkör-szennyezési színt alatt, a vállalat már nem tartozik a fenti törvény hatály alá, tehát vagyonértékű kibocsátási engedélyt sem kap.
Az engedélyeket lehet adni-venni, ugyanis a kibocsátási jog átruházható, árát a piac kereslet-kínálat határozza meg. A szisztéma célja, hogy a vállalatoknak ne érje meg szennyezni a környezetet. Fejlesztési programjaikba építsék be a környezetvédelmet, illetve, aki ilyen programot végrehajt, és ÜHG kibocsátása csökken, felesleges engedélyeit jó áron eladhassa a kvóta hiánnyal küszködő szennyezőknek.
Ám van ennek a rendszernek egy nagyon gyenge pontja. A tiszta levegőt előállító, szén-dioxidot elnyelő természetes „gyárak”, az erdők, kimaradtak belőle. A Kiotói Jegyzőkönyv érinti ugyan az erdőket („nyelők”), de nem a már létező, hanem az újonnan telepítendő erdőket. Az erdőgazdálkodásban csak az erdőtelepítést, a művelési-ág változást követő új erdő ültetését, ismeri el kibocsátás csökkentő projekttevékenységként, pedig ezek széndioxid elnyelő képessége csupán töredéke a már létező erdőállományoknak. Röviden: az a szabályozó rendszer, amely a gázok kibocsátása és elnyelése között akar egyensúlyt teremteni, de csak az egyikkel foglalkozik, az rossz.
A megoldás az lenne, ha a szabályozást kiterjesztenék az élő erdőkre. Az egyezmény aláírói számára lehetőséget kellene adni, hogy a kapott engedély kvótákból kibocsátási egységeket írhassanak jóvá, amelyet a lekötött széndioxid CO 2 mennyiség után kapnának. A lekötést az erdők folyónövedékéből, vagyis az élő erdőben évente képződő köbméterben megadott famennyiségből lehetne megállapítani. Az aláírók a jóváírt kvótákat ingyenesen továbbosztanák az országaikban található erdők tulajdonosainak. Magyarországon egyébként az erdőkben képződő folyónövedékből 57% állami, 36,8% magán, a fennmaradó 6,2% pedig közösségi, vagy ismeretlen tulajdonban van.
Számításaim szerint, az ország erdeiben keletkező 12-12,5 millió köbméter folyónövedék után, 14-14,5 millió kibocsátási egység jóváírásáról mondunk le önként évente ( ez mintegy 95 milliárd forintot ér ma a világpiacon, amelyből 35 milliárd forintot meghaladó értékű kibocsátási egység a magán erdőtulajdonosokat illetné.).
A Kiotói Jegyzőkönyv alapján Magyarország, mint „Részes Fél” módosítási javaslatokkal állhatna elő. Hazánk jelenleg is rendelkezik egy olyan jól működő, az ország összes erdejére kiterjedő „projekttel”, az Erdészeti Ütemtervvel, amelyet apró módosításokkal, alkalmassá lehetne tenni évi 14-14,5 millió kibocsátási egység jóvá íratására.
Az erdő tulajdonos - legyen az egy ország, vagy magánszemély, a mai napig az erdő faállományának piaci értékesítése után kapja a legnagyobb bevételeket, tehát gazdasági érdekei az erdő kitermeléséhez fűződnek. A Kiotói Szabályozás kiterjesztése viszont az erdő tulajdonosait az erdő életben tartására ösztönözné, ezért juttatná őket anyagi előnyhöz. Emellett mellékesen olyan erdőhasználati módok kerülnének előtérbe, amelyek gondoskodnának a terület állandó erdőborítottságáról, az állandó szén-dioxid elnyelő képességéről. Elkerülhetőek, illetve mérsékelhetőbbek lennének a tiszai ciánszennyeződéshez, vagy a mátrakeresztesi árvízhez hasonló katasztrófák. Mindkettőt a tarra vágott hegyoldalról akadálytalanul lezúduló csapadékvíz okozta.
Erdeink védelmében addig is megoldást kell tehát találni, amíg a Kiotói Jegyzőkönyv – ha és amennyiben – módosításra kerül. A jelenlegi törvény ebbe a formában diszkriminatív az erdő tulajdonosaira nézve. Az erdők széndioxidot kötnek meg a légkörből, és ezzel az ember által okozott éghajlatváltozás kockázatát mérséklik. A kockázat mérséklése a törvény hatálybalépésétől számítva pénzben kifejezhető szolgáltatás. Ezért nem állami támogatást kérnek az erdőtulajdonosok, akik egyelőre a fakitermelésben érdekeltek, hanem olyan, az állami költségvetést közvetlenül nem érintő, érdekeltségi rendszer kialakítását szorgalmazzák, amely őket a folyónövedék optimális szinten tartására, a folyamatos erdőborítottság fenntartására ösztönzi.
A szerző erdőtulajdonos, erdőmérnök
Ártéri Erdőbirtokossági Társulat 5062 Kőtelek Kossuth u. 30. Telefon: (+36)309-535-594 Fax:(+36)56-496-060 e-mail: extenzkft@axelero.hu Cégvezetők: Luzsi József (elnök)
BN'T Bt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4841 Jánd Rákóczi u. 55 Tel.:/Fax.:(+36)42-281-642 Cégvezetők: Asztalos István ügyvezető
BÓLYI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI Rt. Baranya megye 7754 Bóly Ady E. u. 21. Telefon:(+36)69-570-000 Fax:(+36)69-368-755 Email: bolyrt@bolyrt.hu Webcím: www.bolyrt.hu Cégvezetők: Leírás: http://www.bolyrt.hu/cegunk.html
Csopaki Erdőbirtokossági Társulat Veszprém megye 8229 Csopak Kőkorsó 30 Telefon:(+36)87-446-193 Cégvezetők: Szűcs István (elnök)
DPMG Rt. Pest megye 2747 Törtel Hornyák düllő 5 Tel.:/Fax.:(+36)53-376-296, Mobil.:(+36)209-561-192 Cégvezetők: Hajdú László (ügyvezető ig.)
Egyházaskeszői Bt. Veszprém megye 8523 Egyházaskesző Móricz Zs. 7 Telefon:(+36)89-347-678 Fax:(+36)89-347-621 Cégvezetők: Sass Gyula (elnök)
Erdőbirtokosok szöv. Jász-Nagykun-Szolnok megye 5241 Abádszalók István király 15. Mobil.:(+36)309-556-615 Fax:(+36)59-535-320 Cégvezetők: Répászky M.
ERDŐSZÖV Rt. Pest megye 2721 Pilis Vasvári Pál 35 Telefon: (+36)29-498-124, (+36)29-696-010 Fax:(+36)29-696-029 Email: erdoszovrt@monornet.hu <erdoszovrt@monornet.hu> Cégvezetők: Mihályfalvy István (vez. ig.) Leírás: mob: 70/337-91-70
Fanyarka Erdészeti Kft. Bács-Kiskun megye 6114 Bugacpusztaháza Nagybugac 19 Telefon: (+36)209-886-348 Fax:(+36)76-475-041 Cégvezetők: Győri István
FAHÁLÓ KFT. 8864 Tótszerdahely, Petőfi út 4. Telephely: Letenye Rákóczi u. 72. Tulajdonos Ügyvezető:Stejer Szabolcs Mobil.:(+36)205-192-642 (+36)205-192-668 http://www.halad.hu/fahalo.htm
Hajdúhadházi Ebt. Hungary, Hajdú-Bihar megye 4242 Hajdúhadház Dr. Földes J. 2-4 Telefon:(+36)52-276-247 Fax:(+36)52-384-327 Cégvezetők: Hajdú Gábor (elnök)
Hajdúsági Erdőmester Kft. Hajdú-Bihar megye 4032 Debrecen Kartács 25 Tel.:/Fax.:(+36)52-453 583, Mobil:(+36)303-717-594 Cégvezetők: Détári Béla ügyvez.ig
Halomány Egyéni Cég Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4300 Nyírbátor Császár P. 3. Telefon: (+36)42-281-170, (+36)203-748-483 Cégvezetők: Juhász Mihály
HARANGI ÉS TÁRSA KFT. 8865 Tótszentmárton, Felszabadulás út 60. TULAJDONOS: Harangi Tibor KÉPVISELŐ:Tóth Tamás Mobil:(+36)303-486-200 e-mail.:tomitoth@netquick.hu
Ihartű 2000 Kft. Veszprém megye 8444 Szentgál Vörösmarty 38 Telefon: (+36)309-568-676, (+36)88-248-405 Fax:(+36)88-506-670 Cégvezetők: Bodor Károly
Könnyű Ebt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4267 Penészlek Táncsics M. 16 Telefon:(+36)42-389-292 Cégvezetők: Könnyű István
Könnyű EBT Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4362 Nyírgelse Kossuth u. 81. Mobil.:(+36)309-433-642, (+36)42-717-512 Fax: (+36)42-717-575 Email: konnyuebt@axelero.hu Cégvezetők: Könnyű István (ebt elnök)
KORNIS BÚTOR KOLLEKCIÓ 7515 Somogyudvarhely, Kossuth út 125. TULAJDONOS:Jakab Péter KÉPVISELŐ:Boros Rudolf Tell.:(+36)82-717-158 fax:(+36)82-717-125 Mobil.:(+36)304-414-555 Jakab Péter (+36)302-174-262 Boros Rudolf
Lignin Kft. Pest megye 2750 Nagykőrös Tomori 5. Telefon: (+36)53-350-638 Cégvezetők: Nemes László
Motz és Társa Kft. Főváros 7563 Kaszó Kaszó 9 Telefon:(+36)82-445-300, Mobil:(+36)309-295-833 Cégvezetők: Motz András (ügyvezető ig.)
Napkori Erdőgazdák Szöv. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4552 Napkor Kállói 58 Telefon:(+36)42-337-200, Mobil:(+36)303-032-780 Fax:(+36)42-337-200 Cégvezetők: Támba Miklós (elnök)
NANORB BT. Zala megye 8901 Zalaegerszeg Mátyás király u. 16. 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 371 Mobil:(+36)309-791-872 Fax:(+36)92-331-077 Email: nanorb@axelero.hu Cégvezetők: Nagy Attila Norbert (Ügyvezető)
Németh József Bács-Kiskun megye 6346 Sükösd Dózsa Gy. 141 Mobil:(+36)302-993-665
Noé kft. Heves megye 3253 Istenmezeje Kossuth út Mobil:(+36)209-650-274, (+36)36-572-027 Fax:(+36)36-572-028 Email: noe.erdo@axelero.hu Webcím: www.noe.try.hu Cégvezetők: Bíró Vilmos (ügyvezető igazgató)
Nyugati Nyár Ebt. Veszprém megye 8460 Devecser Nagy L. 7. Mobil:8+36)309-590-321 Fax:(+36)88-223-113 Cégvezetők: Fülöp Tiborné (elnökasszony)
Öreg Bükkfa Kft. Veszprém megye 8430 Bakonyszentkirály Vár u. 4/1. Telefon:(+36)88-464034, Mobil(+36)302-046-906 Fax:(+36)88-464-034 Email: oregbukkfa@vnet.hu Cégvezetők: Tóth Gábor (ügyvezető)
Poplár '97 Kft. Heves megye 3300 Eger Rövid 3. Tel.:/Fax.:(+36)36-413-034 Cégvezetők: Molnár László (ügyvezető ig.)
Porteleki Erdőgazdák Szövetkezete Jász-Nagykun-Szolnok megye 5152 Portelek T. 235 5100 Jászberény, Szent István krt 9 Mobil(+36)309-281-861 Fax: (+36)57-400-771 Email: jaszerdo@pr.hu Cégvezetők: Száraz Sándor (elnök)
Revák Kft. Pest megye 2376 Hernád Lehel 20. Telefon:(+36)29-374-268 Fax:(+36)29-375-257
Silva Erdőszövetkezet Főváros 1144 Bp. Virradat 12. Telefon: (+36)1-468-3862 Cégvezetők: Szabó Győző (ügyvezető ig.)
Szabó Vendel Győr-Moson-Sopron megye 9131 Mórichida Tekepuszta Mobil.:(+36)309-464-286 Fax:(+36)96-369-022 Cégvezetők: Szabó Vendel
Szabó Vendel Győr-Moson-Sopron megye 9131 Mórichida Tekepuszta Mobil:(+36)309-464-286, (+36)96-739-800 Fax:(+36)96-681-013 Email: szabovendel@rlan.hu szabovendel@freemail.hu Cégvezetők: Szabó Vendel (vállalkozó erdész) Leírás: Erdőtelepítés tervezés,kivitelezés.Erdőfelújítás Fakitermelés tervezés, kivitelezés, értékesítés Csemetetermesztés -ákác- feketefenyő-tölgy Erdészeti szaktanácsadás Erdészeti szakirányítás Erdészeti integrátor Fafeldolgozás - keménylombos fűrészáru termelés - épületanyag termelés-nyár,ákác Kerti bútorok,kerítések, pavilonok, kiegészítők gyártása " Napszakács" gyártása, forgalmazása
Tilia KFT. Hungary, Bács-Kiskun megye 6500 Baja Dózsa Gy. u. 160/B. 6501 Baja, Pf.: 234. Mobil:(+36)309-533-163, Tel.:/Fax: (+36)79-420-092 Email: joeodor@ya.hu Cégvezetők: Dr. Ódor József (ügyvezető)
Tóth István 8840 Csurgó Híd 4. Telefon:(+36)82-471-800
Tóth Szabolcs és Tsa Veszprém megye 8430 Bakonyszentkirály Vár 4/J Tel.:/Fax.:(+36)88-464-034 Cégvezetők: Tóth Szabolcs (ügyvezető)
Virágh Bt. Pest megye 2713 Csemő Szt. István 39. Mobil:(+36)60-383-648 Fax:(+36)53-392-036 Cégvezetők: Virágh János (ügyvezető ig.)
Zöld Erdő Mérnöki Iroda Veszprém megye 8460 Devecser Honvéd 70. Mobil.:(+36)704-505-633, Tell.:/Fax: (+36)88-224-263 Email: e.temesvari@vnet.hu Webcím: www.zolderdo.uw.hu Cégvezetők: Temesvári Erik (erdőmérnök vállalkozó)
Erdészeti tájrendezési műhely Brazíliában(forrás:ForestPress) „Ma már nem csak ültetjük a fákat, hanem azon munkálkodunk, hogy visszaállítsuk azt az erőforrást, melyből az eljövendő nemzedékek meríthetnek majd.” Till Rollinson, az Egyesült Királyság Erdészeti Szolgálata vezérigazgatójának szavai ezek, aki hazáját képviselte a brazíliai Petropolisban, a 2005. április 4-én megrendezett erdészeti tájrendezési munkaértekezleten. Ez valamennyi, a műhelymunkában résztvevő delegáció üzenete is lehetne. Rollinson úr elmondta a találkozón, hogy az Egyesült Királyság természetes erdőit szisztematikusan számolták fel az évszázadok során. Olyan jó munkát végezve, hogy a 20. század elejére a UK területének alig 5 százalékára apadtak. A 20. század 80-as éveiben már ennek az erdős területnek a kétszeresével rendelkeztek. A jövő követelményeivel és szükségleteivel számolva, hozzáláttak az egykori erdők újratelepítésének. Az első évek erdőtelepítéseiben a prioritást a minél több faanyag termelésének igénye jelentette, mostanra viszont az Egyesült Kirányságbeli erdők képe megváltozott. Felhívta a figyelmet a Kielder erdőben folyó munkára: ez Európa legnagyobb emberi kéz alkotta erdősége, amely ugyan csak egyetlen példa arra, hogyan változnak a brit erdők. Ma az Erdészeti Szolgálat több mint egy millió hektár köztulajdont igazgat, a UK legszebb részein és erdei rendkívül népszerűek. Az Erdészeti Szolgálat a kikapcsolódás, rekreáció számtalan lehetőségét nyújtja a társadalom számára. Egyedül Kielder erdeit fél millió látogató keresi fel évente. Bámulatosan változatos növény és állatvilág talál otthonra az erdőkben, ahol a szolgálat igyekezettel hangolja össze az ember és a fauna igényeit, miközben tartamos erdőgazdálkodást folytat. Elismerve a múlt beli hibákat, tanulva belőlük, sikeresen állítják helyre az erdőket. – Most már olyan helyzetben vagyunk, hogy vissza is tudunk adni a földnek és az embernek valamit. Célunk, hogy mintaértékűen igazgassuk erdeinket, a tartamos gazdálkodás szolgálatában – zárta szavait Till Rollinson a brazíliai munkaértekezleten.
Konferencia a klímaváltozás hatásainak mérséklési lehetőségeiről!(forrás:ForetPress)
Az Országos Erdészeti Egyesület Kaposvári Helyi Csoportja a Barcsi Dráva Völgye Középiskola Középrigóci Kollégiumában 2005. április 8-án szakmai konferenciát tartott, A klímaváltozás hatásainak mérséklési lehetőségei vízügyi, erdészeti, és természetvédelmi eszközökkel címmel. A nagysikerű program keretében a különféle szakterületek képviselőitől hallhattak a résztvevők a klímaváltozás várható hatásairól. A téma fontosságának megfelelő magas szintű előadást hallhattunk dr. Szalai Sándortól (Országos Meteorológiai Szolgálat): Időjárási szélsőségek vagy klímaváltozás? címen. Az előadó nagy időtávlatokban – esetenként évszázados léptékben – mutatta be az időjárás változásait. A diagramok elemzéséből kitűnt, hogy míg a korábbi változások többnyire visszafordultak a kiinduló szintre, az utóbbi évtizedes változások azonban tendenciózus felmelegedést mutatnak, melynek globális hatásaira fel kell készülnünk. Kuzma László (Dráva Völgye Középiskola, Barcs) előadása Dél-Somogy vízgazdálkodásának történetéről, a közeljövő lehetőségeiről szólt. Többek között a Dráva folyón az elmúlt két évszázadban számos alakalommal végzett beavatkozásokról, és azok napjainkban észlelhető hatásairól hallhattunk. Érdekes tanulság, hogy az ember által megtervezett és végrehajtott folyószabályozások, átvágások ellen a folyó „tiltakozott” és jó néhány esetben visszatért az eredeti nyomvonalhoz hasonló helyzethez. Ezek a változások természetesen erősen hatnak a folyó térségének élővilágára, így az erdőkre is. Felhívta az előadó a figyelmet a horvát oldalon tervezett erőmű várható hátrányaira is. Dr. Berki Imre, dr. Víg Péter, Rasztovits Ervin (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar) közös előadásának témája az Éghajlatváltozás Somogyban - A kocsánytalan tölgy és a bükk éghajlati toleranciahatárának vizsgálata somogyi helyszíneken volt. Víg Péter – leszűkítve Somogyra az első előadás anyagát – a megyében, illetve a térségben bekövetkezett éghajlati változásokról beszélt. Ezt egészítette ki Berki Imre a somogyi erdőkben az időjárás változásának „számlájára írható” erdőkárokkal – kiemelten a bükkösökkel – kapcsolatos vizsgálódások ismertetésével. Sajnos egyértelmű tendencia az erdőklíma-határok eltolódása, az erdősztyep klíma fokozatos térnyerése. Lehoczky István (Duna-Dráva Nemzeti Park), A természetvédelem céljai, feladatai a megváltozott körülmények között című előadásában a természetvédelem feladatairól, a prioritásokról beszélt. Hangsúlyozta a megfelelő fafajpolitika, az elegyes erdők fontosságát és az erdősítések idejének és módjának a változó helyzethez való igazítását. Az érdekes előadásokat kötetlen konzultáció követte. Kiemelt érdeklődést keltett a változásokat figyelembe vevő fafajpolitika, valamint az erdősítések ideje, és módozataik, alkalmazkodva a várható változásokhoz.
Mit csinál az ENSZ erdőfóruma? (forrás:ForestPress)
Epizódok az Egyesült Nemzetek Szervezete Erdők Fóruma testületének történetéből 2000 októberében az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa a 2000./35. számú határozatában döntött az Erdők Fórumának létrehozásáról, mely az UNFF betűszóként vált ismerté az azóta eltelt időszakban. Ezzel az intézménnyel olyan kiegészítő szervezetet hoztak létre, melynek fő feladata a gazdálkodás, megőrzés, fenntartható fejlődés ismertetése, terjesztése valamennyi erdőtípus vonatkozásában, és a hosszú távú erdőpolitikai elkötelezettségek ilyen szellemben való erősítése. 1992-ben, Rio de Janeiroban, a Föld-csúcson született nyilatkozatra alapozva az erdőre vonatkozó alapelvek a 21. napirendi pont 11. fejezetében olvashatók, az IPF/IFF folyamatok és más kulcsfontosságú, mérföldkőnek számító nemzetközi erdőpolitikai döntésekkel együtt. Az 1995-2000 között eltelt 5 éves időszakban az UNFF-nek erdőpolitikai dialógust sikerült kialakítania. Ezt a munkát segítette az Erdőkkel foglalkozó Kormányközi Bizottság (IPF) és a Kormányközi Fórum az Erdőkről (IFF), továbbá az IPF és IFF munkaértekezletei. Az UNFF kormányközi politikai fórumként éves ülésszakokon találkozik. Ezeken az ENSZ összes tagállama és szakosodott irodája képviselteti magát. Az UNFF-nek, legfontosabb célkitűzései eléréséhez, a következő alapvető feladatokat kell teljesítenie: – Az erdőre vonatkozó megállapodások, egyezmények megvalósításának elősegítése és a tartamos erdőgazdálkodást szolgáló kölcsönös megértés előmozdítása; – Folyamatos politikafejlesztés és a dialógus fenntartása az Agenda 21 értelmében kormányok, nemzetközi szervezetek között, beleértve a nagyobb csoportosulásokat is, továbbá az erdőt érintő nagyobb horderejű problémák és figyelmet igénylő területi kérdések elkötelezett, átfogó és integrált módon történő kezelése; – Együttműködés szorgalmazása mind az irányelvek, mind a megvalósítási programok összehangolásában, az erdőt érintő fontos kérdésekben; – A nemzetközi együttműködés ápolása; – A fentiekben meghatározott célkitűzések és feladatok megvalósításának nyomon követése, értékelése és összegzése; – Valamennyi erdőtípusra érvényes elkötelezettség erősítése, a gazdálkodás, megőrzés és tartamos fejlesztés érdekében.
2005-re az IPF/IFF javaslatai, az UNFF több évre szóló munkaprogramjai, az országoktól és különféle szervezetektől érkező kezdeményezések eredményeként az UNFF olyan mandátum paramétereinek kidolgozásával foglalkozik, mely valamennyi erdőtípusra érvényes jogi szabályozás ajánlását jelenti. 2005-ben, a májusi ülésen, lépéseket tesznek olyan megoldások kidolgozására, melyek lehetővé teszik a megfelelő pénzügyi és műszaki támogatások realizálását, annak érdekében, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítható legyen.
|